Naplom

Első "randim" után ismét belebújtam az internet társkeresős világába. Vadul keresgéltem... nézegettem a képeket, olvastam a reglapokat... ezer és ezer arcot láttam. Hihetetlen fazonokat találtam... nos böngészésem során ráleltem egy egészen jóképű fickóra... gondolkoztam írjak-e neki pár sort. Úgy döntöttem kísérletet teszek rá, hátha kapok választ - mert meg kell jegyezzem, hogy a pasik többségének nem stílusa a válaszadás... inkább nem válaszol ha nem jön be neki az adott csaj - szerintük ez normális - nem mondok erre semmit, csak annyit PASIK :(. Nos megtettem az első lépést. Eltelt egy, kettő, majd három nap... sőt egy hét is... minden nap izgatottan kapcsoltam be a gépemet, hátha jött üzenet a fickótol... semmi... aztán egy nap látom a kis boríték villog, hogy levelem érkezett... hu izgalomba jöttem, csak nem.... hát csak de... válaszolt... és mit? ... kedveset, közvetlent... hu gondoltam talán most... Itt is megtörtént a több levélváltásból álló kezdeti kóstolgatás. Aztán megbeszéltünk egy randit... pénteki napra. Hm fasza napom volt... felvettem egy jó kis rucit és úgy mentem dolgozni, mivel tudtam, hogy arra már nem lesz időm, hogy hazamenjek a meló után... nos pont arra a napra időzítették, hogy padlószönyeget cserélnek az irodámba - fasza - pakolás-izzadás-pakolás-izzadás... hu basszus ezek után randizzak??? Hát nem volt más választásom... igyekeztem odafigyelni, hogy agyon ne eröltessem magam, hiszen büdösen nem lett volna jó randizni... na hát eljött a délután. Egyre idegesebb voltam - persze megint előjött a gyomorgörcs.... próbáltam magam valamennyire szalonképessé tenni. Kedvenc kolléganőm, aki végigélte az előző heti izgalmi tusámat, úgy gondolta, hogy meglesi a pasit... tehát jött velem. A Blahától a Nyugatiig sétálva tettük meg az utat, mivel még elég korán volt. A Nyugatinál lévő Skála forgóajtós bejáratához beszéltük meg a randit. Tök izgi... de még milyen izgi... mert ugyenis, hogy a napomat tetézze, mire a Nyugatihoz értünk elkezdett esni az eső - persze szarrááztam... fasza... király... mert ugyebár randim van és a jó formámat kell adni... de nézzük a jó oldalát. Ha csapzottan, büdösen és ázottan tetszem neki, a legrosszabb formámban, akkor ennél már csak jobbat kaphat ha majd újra találkozunk :). Az már nem is volt lényeges, hogy hülye kolléganőm még a Blahánál kitalálta, hogy a Burger King-be igyunk egy kávét... persze az izgalomtól és gyomorgörcstől rámjött még a fosás is... na ez aztán feltette az íre a pontot :))). Már nem volt visszaút. Eljött a 6 óra... pasi ott állt... én ázott, csapzott, fosásra készen állapotban álltam a bejáratnál... na most mi lesz... Pasi kedvesen odalépett, bemutatkozott s lenyomott két puszit és közölte, hogy szeretné ha beülnénk valahova. Egy teázóra gondolt... rendben gondoltam - már csak egy tea hiányzik és menten összefosom magam :))). De a pasi annyira kedves volt, és természetes, hogy lassan azt vettem észre magamon, hogy minden gyomorgörcs és székelési ingerem elszállt :))). Na nem szellentés formájában :)))). Nem messze a Nyugatitól egy kis mellékutcába beültünk egy ezotérikus teázóba. Életemben nem láttam annyiféle teát... de hát - gondoltam - ha már egy ilyen helyre cseppentem valami különlegeset fogok inni :)))) Csak nem lesz "baj" belőle. Mivel nem nagyon ismertem a különleges teaféléket - a pasira bíztam magam :)))) Már nem is emlékszem milyen teát ittunk, de finom volt az biztos. Sokat beszélgettünk - hamar elment az idő - megtudtam az élete történetét... kedves volt és első randinak teljesen jó... aztán elindultunk hazafelé, mert elég késő volt már - szinte utolsóként hagytuk el a teázót... megbeszéltük, hogy majd keressük egymást... és elbúcsőztunk (semmi csók, vagy érzelgős elválás :))). Másnap vártam, hátha jelentkezik... de semmi - a napok csak teltek, míg arra a következtetésre jutottam, hogy a nyitott kérdésre, hogy bejövök-e neki vagy sem választ szeretnék kapni.... írtam neki egy sms-t (mert ahhoz beszari voltam, hogy felhívjam).... hát itt jött egy meglepő válasz - persze sms-ben... ennyi volt: "Ne haragudj, de nem szeretnék egy kanállal két tányér levest verni" Mi? Ez hülye? Mi van? Hát kiderült még néhány levélváltásból, hogy volt egy másik nő is a képbe... fasza... bár ezzel még nem is lett volna gond, ha képes a randi után elmondani, vagy megírni, hogy bocs, de nem jössz be és van valaki akit megkedveltem... na ezt is kipipálhatjuk... ez is egy barom a sok közül... Csak azt nem értem, miért nem tudnak őszinték lenni és elmondani az igazat????

Hm... zuhog az eső reggel óta... pocsék az idő... ja és szabin vagyok... über fasza... az egész nyárból képes vagyok ráérezni arra, hogy mikor kell kivennem a szabadnapjaimat... bár így fix, hogy tuti pihenés van belőle :)

Már végignéztem azt a tonnányi társkereső oldalt, ahol regisztrálva vagyok - sehol semmi - a kutya sem keres, csupán a régi beszélgetőtársaimmal csevegtem egy picit....

Nos annak idején az első randim elég érdekesre sikeredett... Nem nevezném meg a társkereső oldalt és a pasit sem. Nincs jelentősége....

Tök normálisan indult és még bizadalmam is volt az effajta társkereső-módszerben... elkezdtem az adott pasival levelezni. Egész normálisnak tűnt... kerek mondatok, okos gondolatok... értelmesnek találtam. Magyar volt a srác, de az Osztrákoknál dolgozott a vendéglátásban. Heti egy alkalommal azonban hazajött. Állította, hogy ha megtalálja élete párját, a nagy Ő-t, akkor érte/miatta sűríti a hazalátogatások számát. Nos a levélváltások után telefonszámot cseréltünk... egy alkalommal, amikor itthon járt rámcsörgött és randit kért... ez tök jó - gondoltam. Meg is beszéltük, hogy odajön hozzánk, ahol lakom. Ott van egy tér, s majd ott találkozunk. Este 9-et beszéltünk meg... persze annak rendje módja szerint fürcsi, szépítkezés, smink, készülődés, izgalom, gyomorgörcs :) de minek? kinek? Tök mindegy beleadtam magam... felöltözem és este 9-kor ott voltam a megbeszélt helyen.... nos ő is jött... kiszállt a kocsiból bemutatokozott - még itt sem volt semmi gáz. Beültünk az autóba.. gondoltam csak elgurulunk valami közeli kávézóba, hogy kultúráltan beszélgessünk... na persze ezt csak én gondoltam... mert ahogy beültünk - motor leállít - elkezdett dumálni és kérdezősködni a pasi... tehát sehova nem mentünk... elég hülyén éreztem magam egy kocsiba egy hideg téli napon, vak sötétben, bundába göngyölve.. nem épp az álomrandim volt... persze a pasi adta a szépet, hogy én milyen kedves aranyos és szép nő vagyok...hm de meddig? Még meg is simogatott.... aztán szó-szót követett és én jöttem a mesedélutánnal... elmondtam neki, hogy van két gyermekem, akiket egyedül nevelek - na itt jött a fordulat, amire nem számítottam... a pasi szó szerint a kormányra borult és közölte velem: "Drága ez így nem fog menni!' Mi van? Mi nem fog menni? Hát ebbe meg mi ütött? Aztán kimerítő választ kaptam tőle, hogy mit is értett az elkottyintott mondat alatt, melyet egy oscar-díjas jelenet keretében adott elő... "Tudod hogy ha mi ketten esetlegesen egymásba szeretnénk, összekötnénk az életünket, gyermekeink születnének, akkor ha odajön majd hozzám a közös gyerekünk és megkérdezi, hogy a másik kettőnek miért nem én vagyok az apja, akkor azt hogyan fogom megmagyarázni?" Agyalágyult barom... ezt nem kell magyarázni... több olyan barátom, rokonom, ismerősöm van akik így nőttek fel, és semmiféle problémát nem jelentett, hogy csupán féltestvérek. Többek jobban imádják egymást, mint az édestesók... a legfontosabb, hogy a szülők hogyan állnak a dolgokhoz, hogyan nevelik gyermekeiket... de tök mindegy - kiakasztott és mondtam neki, hogy egyszerűbb lett volna csak annyit kiböknie, hogy nem szeretné más gyerekeit nevelni és ezt miért nem mondtam neki a levelezés során... ennyi, ez nem baj... de össze-vissza beszélni hülyeségeket, az már gáz... Nos hibát én is követtem el abban, hogy a társkereső oldalon nem tűntettem fel, hogy gyermekeim vannak, akik velem élnek (ez azóta szerepel a reglapomon)... de akkor is ez a megnyilvánulás elég idióta volt... Kiszálltam a kocsiból jó éjszakát kívántam neki és sok sikert a csajozáshoz.... Kb. egy évvel később ráleltem egy másik társkereső oldalon váltottunk egy pár levelet, de semmi több - azóta sem talált magának társat - vajon miért??? Bár ez már nem érdekel... Ez volt az első majom, akivel találkoztam a világhálónak köszönhetően....